Sokáig néztem ezt a képet. Apa...Az én édesapámnak is már hófehér haja volt, amikor elment. Néha ugyanígy összekuszálta a szél... Szeretnivalón. Megölelném, még úgy ismeretlenül is az idős Varnus urat, azután bemutatkoznék, majd szabadkoznék, hogy ez csak egy fizikai vágy, melyet apukámmal már nem élhetek át. A gyermek vágya szülője után. Némely képek azért oly megindítóak, túl azon, hogy a címük tökéletes kiegészítői - vizuális-verbális összhang -, mert önmagunkat fedezhetjük föl bennük, vagyis minden alkotás veleje önmagunkra találásunk segítése. Többek között ezért tartom Babits sorait oly gyönyörűeknek:
„Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek!”
Sokszor a legfurcsább dolgok tesznek boldoggá. Egy hang, egy különös, eszelős mosoly, egy régi, keserédes illat, egy maszatos képű gyerek őszinte, tiszta tekintete.
De nem óhajtom magam felboncoltatni, amíg élek. Hadd maradjon az, ami vagyok, zárt, egész és titokzatos. Okozzon nekem ezután is ilyen érthetetlen gyötrelmeket és örömöket. Halálommal pedig teljesen semmisüljön meg, mint valamely fölbontatlan levél.
1 megjegyzés:
Sokáig néztem ezt a képet. Apa...Az én édesapámnak is már hófehér haja volt, amikor elment. Néha ugyanígy összekuszálta a szél... Szeretnivalón.
Megölelném, még úgy ismeretlenül is az idős Varnus urat, azután bemutatkoznék, majd szabadkoznék, hogy ez csak egy fizikai vágy, melyet apukámmal már nem élhetek át. A gyermek vágya szülője után.
Némely képek azért oly megindítóak, túl azon, hogy a címük tökéletes kiegészítői - vizuális-verbális összhang -, mert önmagunkat fedezhetjük föl bennük, vagyis minden alkotás veleje önmagunkra találásunk segítése.
Többek között ezért tartom Babits sorait oly gyönyörűeknek:
„Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek!”
Megjegyzés küldése