Az összes kép közül ez tetszik a legjobban! (Abban azonban nem vagyok biztos, hogy eljutnak a megjegyzések, ezek a beírandó karakterek nekem feladják a leckét!) Mindenesetre leírom, hogy szerintem nagy bátorság így közzétenni személyes fotókat, tele érzésekkel; nagy tiszteletem és főhajtás ezért s nem utolsó sorban köszönet, hogy betekinthetünk a "bizonyos" Xavér mindennapjaiba, kertjébe-házába s egy kicsit ezekkel a képekkel vele lehetünk a nagyvilágban is. Isten éltesse még sokáig alkotó kedvvel!!!
Fáradt színek, út ami valahová visz. Érezted hogy a kopár fák is lélegeznek? Elhoztál egy göröngyöt az útról? Egy földről felvett faág súlya, annyi mint a a nagy ítélőbíró előtt a szíved súlya. Ha megmérnek, könnyű leszel? szeretettel, Erica.
"Soha ne becsüld alá azt az erőt, amellyel az anyatermészet segíteni tud minket. Ha szomorúság vesz erőt rajtad erőt, menj el otthonról,merítkezz meg egy bővizű folyóban, sétálj egy nagyot az erdőn és mezőn, egy földúton vagy a homokban;érints meg néhány követ,kavicsot,élvezd a napnyugtát vagy a Hold emelkedését;számláld meg a csillagokat,engedd, hogy a szél vagy az eső csapkodja arcodat. Meg kell értened, hogy a Természet egyszerre kaotikus, semleges és rendkivül rendezett. Tegyen boldoggá, hogy a része lehetsz!" Szeretettel V.Xavérnak
Sokszor a legfurcsább dolgok tesznek boldoggá. Egy hang, egy különös, eszelős mosoly, egy régi, keserédes illat, egy maszatos képű gyerek őszinte, tiszta tekintete.
De nem óhajtom magam felboncoltatni, amíg élek. Hadd maradjon az, ami vagyok, zárt, egész és titokzatos. Okozzon nekem ezután is ilyen érthetetlen gyötrelmeket és örömöket. Halálommal pedig teljesen semmisüljön meg, mint valamely fölbontatlan levél.
3 megjegyzés:
Az összes kép közül ez tetszik a legjobban!
(Abban azonban nem vagyok biztos, hogy eljutnak a megjegyzések, ezek a beírandó karakterek nekem feladják a leckét!) Mindenesetre leírom, hogy szerintem nagy bátorság így közzétenni személyes fotókat, tele érzésekkel; nagy tiszteletem és főhajtás ezért s nem utolsó sorban köszönet, hogy betekinthetünk a "bizonyos" Xavér mindennapjaiba, kertjébe-házába s egy kicsit ezekkel a képekkel vele lehetünk a nagyvilágban is.
Isten éltesse még sokáig alkotó kedvvel!!!
Varászlói erdő.
Fáradt színek, út ami valahová visz. Érezted hogy a kopár fák is lélegeznek? Elhoztál egy göröngyöt az útról? Egy földről felvett faág súlya, annyi mint a a nagy ítélőbíró előtt a szíved súlya. Ha megmérnek, könnyű leszel?
szeretettel, Erica.
"Soha ne becsüld alá azt az erőt, amellyel az anyatermészet segíteni tud minket. Ha szomorúság vesz erőt rajtad erőt, menj el otthonról,merítkezz meg egy bővizű folyóban, sétálj egy nagyot az erdőn és mezőn, egy földúton vagy a homokban;érints meg néhány követ,kavicsot,élvezd a napnyugtát vagy a Hold emelkedését;számláld meg a csillagokat,engedd, hogy a szél vagy az eső csapkodja arcodat.
Meg kell értened, hogy a Természet egyszerre kaotikus, semleges és rendkivül rendezett.
Tegyen boldoggá, hogy a része lehetsz!" Szeretettel V.Xavérnak
Megjegyzés küldése