Imádom a fotókat,amelyeken gyerekek alszanak.Amikor még tanítottam és erdei isibe mentünk,sokszor ületm a gyerekek ágyánál és néztem őket,ahogyan alaszanak....Csodaszépek. Aztán megszületett a lányom és már ő az,akiben gyönyörködöm.Meg már sajna nem tanítok...
Sokszor a legfurcsább dolgok tesznek boldoggá. Egy hang, egy különös, eszelős mosoly, egy régi, keserédes illat, egy maszatos képű gyerek őszinte, tiszta tekintete.
De nem óhajtom magam felboncoltatni, amíg élek. Hadd maradjon az, ami vagyok, zárt, egész és titokzatos. Okozzon nekem ezután is ilyen érthetetlen gyötrelmeket és örömöket. Halálommal pedig teljesen semmisüljön meg, mint valamely fölbontatlan levél.
1 megjegyzés:
Imádom a fotókat,amelyeken gyerekek alszanak.Amikor még tanítottam és erdei isibe mentünk,sokszor ületm a gyerekek ágyánál és néztem őket,ahogyan alaszanak....Csodaszépek.
Aztán megszületett a lányom és már ő az,akiben gyönyörködöm.Meg már sajna nem tanítok...
Megjegyzés küldése