Fekete és fehér. Zongorabillentyűk, és egy apró ember. Mi minden fér el egy, törékeny testben! A lélek soha nem, a fizikai törvények szerint nyilvánul meg. Fájdalmak és korlátok között, keresd a tiszta szellemet. Nem fontos az évszám, hanem ami ittmarad, és tovább él. Nincs halál, csak átmenet. szeretettel, Erica.
Sokszor a legfurcsább dolgok tesznek boldoggá. Egy hang, egy különös, eszelős mosoly, egy régi, keserédes illat, egy maszatos képű gyerek őszinte, tiszta tekintete.
De nem óhajtom magam felboncoltatni, amíg élek. Hadd maradjon az, ami vagyok, zárt, egész és titokzatos. Okozzon nekem ezután is ilyen érthetetlen gyötrelmeket és örömöket. Halálommal pedig teljesen semmisüljön meg, mint valamely fölbontatlan levél.
3 megjegyzés:
Nagyon szerettem...
köszi a képet
Bánfalvy Veronika
Szeresd tovább is. Zenéje által közöttünk marad. A kiválasztottak közé tartozott.
Michel Petrucciani sírja.
Fekete és fehér. Zongorabillentyűk, és egy apró ember. Mi minden fér el egy, törékeny testben! A lélek soha nem, a fizikai törvények szerint nyilvánul meg. Fájdalmak és korlátok között, keresd a tiszta szellemet. Nem fontos az évszám, hanem ami ittmarad, és tovább él. Nincs halál, csak átmenet.
szeretettel, Erica.
Megjegyzés küldése