2008. augusztus 12., kedd

Gentleman

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

"Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb".

Virág/Virág írta...

Amikor sétáltam a parkban és ilyen "gentleman"-nal találkoztam, akkor ezt mondtam neki:

"Száraz falevelek gyűlnek
amúgy is avaros arcodra
a sok ráncot belepik
és csak a tarkaság mutatja
meg szemed meleg csillogása
hogy a sárga, barna, bordó
és múló-zöld alatt
a lelked időtlen
és "elnemmúlni" akaró
pedig fejeden a dér már
a tél fehér fúvását hirdeti
de cipőd orrán a nyári
szürke por még ott unatkozik.

Őszi tűz vagy a csörrenő
séta közben
látom a mosolyod titkaid
alatt
hiába pöttyözöd össze az
arcod
szeplőkkel
november hava lemossa azt.

Vedd fel lassan a nagykabátot
fejedre nyomj kalapot
s lépteid zörrenését az avaron
köszönésnek elfogadom."

Ilyen egy néhai szobor-szerelem: ránézel, megtetszik, továbbálsz...Otthagyod kalapostul...

Virág/Virág írta...

ŐSZI SÉTA

Száraz falevelek gyűlnek
amúgy is avaros arcodra
a sok ráncot belepik
és csak a tarkaság mutatja
meg szemed meleg csillogása
hogy a sárga, barna, bordó
és múló-zöld alatt
a lelked időtlen
és „elnemmúlni” akaró
pedig fejeden a dér már
a tél fehér fúvását hirdeti
de cipőd orrán a nyári
szürke por még ott unatkozik.

Őszi tűz vagy a csörrenő
séta közben
látom a mosolyod titkaid
alatt
hiába pöttyözöd össze az
arcod szeplőkkel
november hava lemossa azt.

Vedd fel lassan a nagykabátot
fejedre nyomj kalapot
s lépteid zörrenését az avaron
köszönésnek elfogadom.

-ideillőnek tartom s az évszak is időszerű, ha sétálunk egy szoborparkban, köszöntsük a néma alakokat...